A gyümölcsök és zöldségek létjogosultsága a kutyák étrendjében elég megosztó. És könnyen átcsaphat szélsőségekbe is: a kutya teljesen vegán etetésébe és a növényi táplálék teljes hiányába.
Néhányan úgy gondolják, hogy mivel a háziasítás során a kutya alkalmazkodott az emberhez és képes növényeket is emészteni, ezért akár csak növényi táplálék is teljesen megfelel neki. Mások szerint viszont mivel a farkas az őse, ezért tisztán húsevő, így semmi keresnivalója nincs a tányérban a zöldségeknek (ez egy mítosz, a farkas elfogyasztja a zsákmányállat gyomrát is, gyomortartalmastul, amiben előemésztett növények vannak, illetve bizonyos gyógynövényeket saját maga is lelegel a természetben).
Nos, az igazság valahol félúton lehet a két véglet között. Egy tanulmány vizsgált a farkasok székletét, melyből kiderült, hogy 0,3% bogyós gyümölcsöt, 1,9% gyógynövényt és 3,4% egyéb összetevőt (levelek, ágak, kövek) tartalmaz. Ez nem azt jelenti, hogy pontosan ennyi százalékban fogyasztja ezeket a farkas, hisz ezek csak a nem hasznosuló részei a tápláléknak, amik a székletből kimutathatók. Ez azt jelenti, hogy a farkasnak legalább 0,3% bogyós gyümölcs bevitelre volt szüksége, hogy kimutatható legyen. Pontosan nem ismert, hogy miért fogyasztják ezeket a farkasok, de valószínűleg nagy szerepet játszhat a parazitáktól való megszabadulásban, illetve a szőr emésztésében.
A rost befolyásolja az emésztést
Függetlenül attól, hogy melyik elméletet érzed magadénak, azzal biztos tisztában vagy, hogy szükség van a nehezen emészthető, de nem sok tápértékkel rendelkező anyagokra is. Ezek növelik az eltelítődést, és ezáltal elősegítik a bél perisztaltikáját. Becslések szerint az 1-1,5% nyersrost arány a takarmány szárazanyagában tökéletesen elegendő.
Emellett a kutyáknak szükségük van a nehezen emészthető rostokra, hogy megőrizzék a bélflóra egészségét, mert sok „jó” baktérium a mikrobiálisan erjedt takarmányból táplálkozik.
A magas rosttartalmat főként gabonafélékben, különösen a korpában, de gyümölcsökben zöldségekben és olajos magvakban is megtaláljuk. A gabonafélék kis mennyiségű alacsony minőségű fehérjét is tartalmaznak, amik negatív következményekkel is járhatnak, ezért a gyümölcsök, zöldségek, kis mennyiségben a diófélék és magvak jobban illeszthetők a kutya étrendjébe.
Viszont a nyersrost arány ha túl nagy, hátránya is származhat belőle a kutyának, mivel ezáltal csökkenti a étel emészthetőségét.
Természetesen ezt könnyen észre lehet venni a székletből: ha túl sok növényi táplálékot kap a kutya, akkor a széklet mennyisége akár meg is duplázódhat.
A BARF-nál azonban nem kell emiatt aggódni, még akkor sem, ha a gyümölcs és zöldség 20%-os aránya elsőre nagyon soknak tűnik, érdemes szem előtt tartani, hogy a nyers zöldségek és gyümölcsök nagy része főleg csak víz. Egy alma például 84% víz, 0,2% zsír, 0,3% nyersfehérje, 0,3% nyershamu és 0,8% nyersrost. Ez azt jelenti, hogy például egy 30kg-os kutya, akinek napi zöldség-gyümölcs bevitele kb. 120g összesen 1-2g nyers rostot kap. Ennek megfelelően az étel emészthetőségét sem befolyásolja negatívan, és nem növeli drasztikusan a széklet mennyiséget. Ezek az összetevők inkább a test vízháztartására vannak hatással.
A gyümölcsök és zöldségek nem tartoznak a fontos tápanyagok közé?
Sokan úgy vélik, hogy a BARF-étkezésben a növények azért fontosak, hogy a kutya megkapja általuk a szükséges vitaminokat. Tonna számra vásárolják a zöldségeket és gyümölcsöket, majd órákig állnak a konyhában és darabolják, turmixolják a 100-féle összetevőt, hogy biztosítsák kutyájuknak a legjobb vitamin mixet. De ez teljesen felesleges. A kutya ragadozó, a számára legfontosabb tápanyagokat megszerzi a húsból, belsőségekből és csontos húsból. Ha elhagyjuk a zöldségeket, a kutyánál nem fog hiánybetegség kialakulni semmilyen vitamin miatt. Egyedül a C-vitamin nem található meg az állati táplálékban, de ezt sem feltétlenül kell pótolni, hisz egy egészséges kutya elő tudja állítani magának.
De akkor miért is adjunk gyümölcsöt és zöldséget a kutyának?
Most valószínűleg arra a következtetésre jutottál, hogy nem fogsz pürésíteni, zöldséget-gyümölcsöt vásárolni a kutyának, helyette növényirostot tudsz venni, ami a béltisztításban segít. De a gyümölcsök és zöldségek nem is annyira értéktelenek. Bár elsődlegesen nincs szükség rájuk, mégis számos fitokémiai anyagot biztosítanak, amelyek az egészségre kedvező hatással lehetnek, mivel e bioaktív anyagok közül soknak van egészségügyileg előnyös hatása.
Vegyük például a karotinoidokat, amelyek előfordulnak a sárgarépában, sárgabarackban, kelkáposztában, spenótban és a salátában is. Antioxidánsok, immun-stimulálók és anti-karcinogén hatásuk is van.
Az olajos magvakban, mint például a napraforgómag vagy a szezámmag fellelhető fitoszterolok, melyek rákellenes és koleszterin-csökkentő hatásaik.
A szaponinoknak (fokhagyma, spenót) is számos hasznos tulajdonsága van, például, anti-karcinogének, antibakteriálisak, vírusölők és parazita ellen is jók, emellett koleszterin-csökkentők, immun-stimulálók és gyulladáscsökkentők.
A monoterpének, melyek főként olyan gyümölcsökben találhatók meg, mint az alma, a kajszibarack, a málna vagy a kék áfonya, rákellenes hatásúak.
A szulfidok (például a fokhagymában lévők) széles spektrumú, rákellenesek, antibakteriálisak, antioxidánsok, antitrombotikusak, immunmodulálók, gyulladáscsökkentők, koleszterin-csökkentők, és segítik az emésztést, illetve a bél perisztaltikát is. Emellett különösen a fokhagyma esetében igaz, hogy anthelmintikus (féreg ellenes) hatásai is vannak.
A kutyáknak otthon is könnyen biztosíthatjuk a zöldségeket, mert megvehetjük bármelyik közértben, vagy zöldségesnél, esetleg a kertből is betakaríthatunk nekik. Különös receptek nem szükségesek nekik, egyszerűen turmixoljuk, vagy reszeljük le nekik a gyümölcsöket, zöldségeket. A fentebb felsorolt zöldségek-gyümölcsök különösen sok fitokémiai anyagot tartalmaznak, de igazából szinte bármilyen zöldséggel-gyümölccsel etethetjük kutyánkat. A BARF – MANCS BARF BOLT – TERMÉSZETES ÉTREND, NYERSETETÉS facebook csoportban találtok egy listát, ami segít eligazodni a zöldségek és gyümölcsök világában.
Szükség van e zöldségek mellé olajra?
Sokszor halljuk, hogy adjunk olajat a zöldség mellé. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy vannak a zöldségekben zsírban oldódó vitaminok. Ez igazából helyes megállapítás, de ne felejtsük el, hogy a nyers étrend egyébként is tartalmaz zsírokat, így nem szükséges az extra zsiradék.
Miért kell a zöldségeket pürésíteni?
Egyrészt sok kutya az egész sárgarépát otthagyná a tálban, míg a húsokhoz tapadt pépes zöldséget megeszi. Másrészt a fitokémiai anyagok jobban hasznosulnak, ha a növényei sejtfal összetörik. Ez is előfeltétele annak, hogy a kutyák képesek legyenek felszívni bizonyos tápanyagokat a zöldségekből és a gyümölcsökből.
Nyersen, vagy főzve adjuk a zöldségeket?
Teljesen egyén függő, hogy nyersen, főzve, vagy sütve adjuk kedvencünknek a zöldségeket. Ám azt fontos szem előtt tartani, hogy a fitokémiai anyagok nagy része hőérzékeny, így a főzés során eltűnnek a zöldségekből. A nyersrost tartalma megmarad. Másfelől vannak olyan kutyák, akik jobban tolerálják a főtt zöldséget, mint a nyerset.
Kutyám nem tolerálja a gyümölcsöket és a zöldségeket
Egyes kutyák egyáltalán nem birkóznak meg a zöldségekkel, gyümölcsökkel. Ők bár megeszik, de ég tőle a gyomruk, súlyos esetben gyomorcsavarodást is kaphatnak. Mit tehetünk ilyenkor? Először is hagyjuk el a gyümölcsöket, és csak zöldséggel etessünk. Ha ez sem megoldás, akkor főzzük a zöldséget. Ha még így is fennáll a probléma, nézzük mivel lehet helyettesíteni.
A kutya nem eszik zöldséget
Vannak négylábú barátok, akik elutasítják a növényi összetevőt, és különböző problémákat okoznak nekik a zöldségek emésztése. Vagy akár nyers, akár főtt, nem akarják megenni. Nem kell pánikba esni, van megoldás erre is. Mint már említettük a kutyáknak nincs szüksége a növényi táplálékra, csak rostként szolgálja a belek tisztítását, de ezt például útifűmaghéjjal is el lehet érni. Az útifűmag héj előnye a búzakorpával szemben, hogy a gabona allergiás kutyáknak sem okoz problémát, és csak nagyon kis mennyiségben van rá szükség. Például egy kistestű kutyának elég naponta egy fél teáskanál, míg egy nagy testű kutya egy evőkanállal kaphat. Többre nincs is szükségük, mert az útifűmaghéj megduzzad.
Következtetés
A kutyáknak bizonyos mennyiségű nyers rostra szükségük van az étrendben, de nem szabad túlzásokba esni, mivel ez befolyásolja az étel emészthetőségét. A gyümölcsök és zöldségek jó nyersrostforrások, és fitokémiai anyagokat is biztosítanak, melyek előnyösek a kutya egészségére. Ebből kifolyólag tökéletesek a kutyáknak a vörös (pl. bogyós gyümölcsök), a sárga (pl. sárgabarack, sárgarépa) és a zöld (pl. spenót, saláta, kelkáposzta) gyümölcsök és zöldségek, valamint kis mennyiségben a fokhagyma és az olajos magvak.
Forrás: https://www.der-barf-blog.de/
Vélemény, hozzászólás?