Szükség van e a kiegészítőkre?

Megtalálhatod őket a legtöbb állateledel boltban: kiegészítők kiegészítő hátán. Az ásványi anyag keveréktől, a zöldkagylóporon át, a csipkebogyó porig. De vajon tényleg szükség van rá?

Annak megítélésére, hogy a nyers etetést lehet e kiegészítők nélkül jól csinálni, először is meg kell határozni mi is pontosan a BARF. Többféle megközelítés létezik. És az egyes megközelítésekhez mind-mind más tápanyag modell is tartozik. A takarmánytervekben eltérő lehet az állati és növényi összetevők aránya, van olyan ami magas csonttartalommal számol és olyan is ahol a belsőségből több kerül a tányérba. Sokan bármilyen nyers etetési modellre rámondják, hogy BARF, ami nem helyes, mert a BARF-nak vannak bizonyos szabályai. Nézzük meg a BARF definíciót, hogy meg tudjuk ítélni szükségesek e a kiegészítők.

BARF = Biologically Appropiate Raw Food, amelyet német nyelvre Swanie Simon (a szakma egyik legelismertebb szakértője, Németországban az elsők között ő publikált a BARF étrendről több mint 20 évvel ezelőtt) Biologisch Artgerechtes Rohes Futter -nek fordította.
Bárhogy csűrjük csavarjuk a szinonimákat, magyar fordítása ugyanezen betűket felhasználva nehéz lenne: Biológiailag Megfelelő Nyers Étrend.
Nem véletlen, hogy itthon az angol nyelvből származó BARF rövidítés van elterjedőben.
Biológiailag jól hasznosuló, nyers étrendet értünk alatta.
Egészséges étrendet, amely az allergiával, ételintoleranciával és számos más, étrendre visszavezethető egészségügyi problémákkal szembeni küzdelemben hátraarcot vett, és visszanyúlt a természethez.
A kutya egészséges étrendjeként azt fogadja el, amit egy ragadozó a természetben is megtalálhat. Ez pedig soha nem feldolgozott, hőkezelt eledel, hanem nyers hús, belsőség, zöldség, gyógynövény, gabona.
A kutya ugyanis ragadozó, ragadozó gyomorral, amely nagyban különbözik a növényevők vagy a mindenevők gyomrának felépítésétől.

Részben felhasználva a Farkaskonyha definíciója

Most térjünk vissza arra a kérdésre, hogy valóban szükségesek e a kiegészítők a tálban. Ezt a kérdést kétféleképpen lehet megközelíteni: egyrészt mennyire természetes ez, másfelől tudományosan szükség van e rájuk. A természetes megközelítés egyszerű, mert itt csak azt kell figyelembe venni, hogy a vadon élő kutyák, ha táplálkoznak, például patkánnyal, nyúllal stb. nyilván nem jutnak hozzá táplálék kiegészítőkhöz. A ragadozók a teljes zsákmányt fogyasztják csak el. Tehát elméletileg lehet BARF-ozni táplálék kiegészítők nélkül. A gyakorlatban ez sajnos nem olyan egyszerű, mert a BARF-ban nem etetünk egész prédát, hanem csak azok alapján állítjuk össze a táplálékot, de általában olyan húsokból, amik olyan vágóállatokból származnak, ahol nem mindig megfelelő a takarmányozás, vagy a tartási körülményeikben vannak kivetni valók. Ezek a húsok kevés tápanyagot tartalmaznak.

Mi az, ami a BARF-ból hiányzik, de a ragadozók hozzá jutnak?

Először is általában nem lehetséges az állat minden részét táplálni. Még akkor sem, ha egy egész pecsenye csirkét vásárolunk a hipermarketben, hiányoznak a belsőségek, a fej, a lábak, stb. Tehát csak korlátozott választék van, és így csak egy korlátozott zsákmány állítható elő. Normális esetben az állat összes részét nem tudjuk etetni. Elhagyjuk a gégét, ezáltal azonban a pajzsmirigyet is, és így a szervezetben előforduló jód 80%-át. Ez megköveteli a jód tartalmú algát, vagy más jód forrás beiktatását. A vágóállat tenyésztésnek köszönhetően a hús lényegesen kevesebb omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint amennyire a kutyának szüksége van. Ezt érdemes omega-6 zsírsavval együtt pótolni lazacolaj formájában. Az erdei farkasnak természetesen erre nincs szüksége, de nem is fogyaszt tömeg termelt húst. Hasonló a helyzet a D-vitaminnal. A természetben ezt valószínűleg megoldja a szabadban tartózkodás, a megfelelő UV-sugárzás, mivel az élelmiszerek nem tartalmaznak elegendő D-vitamint a kutya számára. A családi kutyák és az emberek főként házakban tartózkodnak, így a kutyák nem kapnak elég UV-sugárzást. A D-vitamint pótolhatjuk csukamájolajjal, vagy D-vitaminban gazdag halak (pl. lazac) etetésével. Egyes gazdik kiegészítik az étrendet még olajos magvakkal és diófélékkel, gyógynövényekkel is.

Mi a helyzet a BARF tápanyag-lefedettségével?

Figyelembe véve a német Nemzeti Kutatási Tanács (NRC) tudományos igényeihez való megfelelést, a fent említett adalékanyagokkal rendelkező BARF-étrend esetében egy 35kg-os kutya, aki 2,2% ételt kap naponta, a következő tápanyagokhoz jut hozzá:

Mint látható ez a BARF-étrend a cink és a mangán kivételével szinte az összes tápanyagot fedezi. Még a gyakran „rettegett”, de valójában irreleváns Ca:P arány is kielégítő 1,5:1. És bár cink és mangán “hiány” érzékelhető az adatok alapján, de ezek is minimálisan maradnak el az elvárásoktól.

Most nézzük meg azokat a tápanyagokat, amelyet alig fedez a BARF-étrend.

Cink

A cink biohasznosulását és felszívódását az élelmiszerben számos tényező befolyásolja. A cink felszívódását főleg a gabonafélék nehezíthetik meg, mivel a fitinsav gátolja a felszívódását.

A napi 2mg/ttkg-ra vonatkozó követelmény a 25%-os cink biológiai hasznosulásán alapszik. A tápokban lévő cink nagy része sem hasznosul, mivel a ballaszt anyag általában gabona vagy szója, ezáltal főként a magnézium és kalcium tud jól hasznosulni. Összességében feltételezhető, hogy a cink biohasznosulása szignifikánsan magasabb a nyerses kutyáknál, mivel az étrendjükben lényegesen kevesebb tényező befolyásolja ezt. Ha emeljük a cinkben gazdag összetevők arányát, akkor a kutya teljes szükségletét kielégíthetjük.

Most talán azt gondolod, hogy elég emelni egy kicsit a cink arányon és nem lehet probléma, de a felesleges cink bevitel másodlagos rézhiányhoz vezethet.

Tehát a BARF-os kutyáknak nincs szükségük további cinkbevitelre, amelyről gondoskodnunk kellene.

Mi történik, ha elhagyjuk a kiegészítőket?

Mivel ez lenne a fő kérdésünk, ezért nézzük meg milyen a tápanyag ellátás, ha a fenti adalékokat fokozatosan elvesszük.

Magnézium

A magnézium felszívódását befolyásolják más anyagok is: itt is szerepet játszik a gabonából felszívódó fitinsav mennyisége, és a túlzott kalcium mennyiség. A BARF-os kutyáknál ezt például a gabona bevitel mellőzésével lehet ellensúlyozni.

Étrend csukamájolaj nélkül

A csukamájolaj (D-vitamint fedezi) törlése az étrendből D-vitamin hiányt jelez.

D-vitamin

Az, hogy a kutyáknak egyáltalán kell e D-vitamint bevinniük az étrenddel ellentmondásos. Egyes tudósok úgy vélik, hogy akárcsak mi, emberek, úgy a kutyák is képesek D-vitamint szintetizálni a nap UV-sugarainak segítségével, míg mások pont az ellenkezőjét állítják, mármint hogy a kutyáknak kell táplálékkal bevinni a D-vitamint. De akkor mire számíthatunk? Személy szerint az a véleményem, hogy a kutyáknak nem kell elsődlegesen és teljes mértékben fedezni a D-vitamin szükségletét, hisz remekül voltak akkor is, amikor nem voltak még D-vitamin készítmények, vagy nem kaptak csukamájolajat.

Feltételezve, hogy a kutya képes magának előállítani a D-vitamint, mindaddig nincs szükség pótlásra, míg elég időt tölt a szabadban. És pont ez a lényeg, hisz vannak olyan kutyák, akik napi 20 órát töltenek bezárva a lakásban és csak a séták alatt tartózkodnak a szabadban. Ha csukamájolajjal szeretnék fedezni a D-vitamint, akkor feltétlenül fontos a mennyiség, hisz az A- és D-vitamin is zsírban oldódó vitaminok és így könnyű túladagolni, de ha tengeri halakkal szeretnénk fedezni, akkor csak nyugodtan, mert azzal nem lehet túladagolni, viszont a tengeri halak tartalmazhatnak nehézfémeket, amik szintén lerakódhat a szervezetben.

Étrend alga nélkül

Az algák eltávolítása az étrendből jódhiánnyal járhat

Jód

A jódhiány esetében a különböző ásványi anyagok kölcsönhatásából indul ki. Például a magas kalcium- és káliumszint befolyásolja a felsyívódást. Egy tanulmány kimutatta, hogy a csak hússal táplált felnőtt kutyák hosszútávon megváltozott pajzsmirigyszintet mutatnak. Ezért a felnőtt kutyáknak nagyobb a beviteli igényük. Ezt viszont nem lehet fedezni hússal, belsőséggel, csonttal és zöldségekkel.

Mint már említettük a jód pótlását a pajzsmirigy fogyasztással is lehet fedezni. Mivel a BARF-ban nem etetjük, ezért jódtartalmú tengeri algával pótolhatjuk. Itt is rendkívül fontos figyelni az adagolásra, mert a jódot is gyorsan túl lehet adagolni.

Étrend olajok nélkül

Ha nem adunk olajokat az étrendhez, az ásványi anyagok és a nyomelemek tekintetéből nincs hiány. A zsírsavprofil azonban eltolódik. A kutyáknak szükségük van olyan esszenciális zsírsavakra, mint az omega-3 és omega-6, amelyeket a táplálkozás során tudnak bevinni a szervezetbe. Vadhús etetéssel lehet az omega-3 zsírsavakat pótolni, illetve tengeri halakkal az omega-3-at és omega-6 zsírsavakat. De ha ez nem lehetséges, akkor magas omega-3 tartalmú olajokkal (pl. lazacolaj, lenmagolaj) is pótolhatjuk. Figyelem, a kutyák E-vitamin követelménye a többszörösére nőhet a telítetlen zsírsavak bevitelével. Ezért célszerű ezeket az olajokat takarékosan felhasználni és természetes E-vitaminban gazdagot választani.

Ha a kutya elegendő vadhúst kap, illetve tengeri halat is, akkor nem kell további olajakat hozzáadni az étrendhez. És az E-vitamin-hiány miatt sem kell akkor aggódni.

Következtetés

Táplálék kiegészítők nélkül is megoldható a kiegyensúlyozott táplálás. De figyelembe kell venni, hogy azok a kutyák, akik sok időt töltenek lakásban, nem ehetnek halat, mert allergiásak (pl. Hope), illetve nem jutnak olyan gégéhez, ami tartalmazza a pajzsmirigyet. Náluk van értelme a tengeri alga, csukamájolaj és halolaj használatának kiegészítőként. Emellett bármilyen egészségügyi probléma is indokolhatja a plusz kiegészítést. De abban egyetérthetünk, hogy egy egészséges, felnőtt kutyának, akinek kiegyensúlyozott a menüje nincs szüksége plusz kiegészítésre.

Forrás: https://der-barf-blog.de/, saját írás