Milyen olajokat használjuk a nyers vagy főtt étrendben? Mi a különbség a zsírok és olajok között?
Mivel a nyers és főtt étrend általában (nagyon) alacsony szénhidrát tartalmú, a zsírok ilyen táplálkozási formában különösen fontosak, mert a kutyának – mint minden élőlénynek – szüksége van energiára. Ha az étrend alacsony energiájú, vagy ha a fehérjék aránya nem elegendő energia tartalmú, az a kutya vagy cica egészségére nézve hátrányos lehet. Hosszú távon ez máj- és vesekárosodáshoz vezethet. Ezért fontos, hogy a kutyák és cicák számára megfelelő és kiváló minőségű fehérjét, ásványi anyagokat és vitaminokat, valamint elegendő energiát biztosítsunk a zsírok formájában. Ugyanakkor a nyers vagy főtt étrendben általában olajokat használnunk. De vajon miért? Ennek megértéséhez egy kicsit kiránduljunk a kémia világába, lehet hogy bonyolultnak tűnik, de megéri.
A különbség a zsírok és olajok között
A zsírok vagy trigliceridek, attól függetlenül, hogy szobahőmérsékleten szilárd vagy folyékony halmazállapotúak, zsírok és olajok lehetnek. Olaj például az olívaolaj, mert szobahőmérsékleten folyékony, de zsír például a vaj, ami szobahőmérsékleten többé-kevésbé szilárd halmazállapotú.
De miért van ez? Ennek az adott zsírsav összetételhez van köze. A zsírok telített és telítetlen zsírsavakból állnak. A zsír, mely sok telítetlen zsírsavat tartalmaz olaj formában van jelen, és szobahőmérsékleten folyékony.
Mit jelent, hogy telített vagy telítetlen? A zsírsavak szénatomok különböző láncai, savcsoporttal. Ezeknek a láncoknak az atomjai között kémiai kötések vannak, nevezetesen egyes- és ketteskötések. Egyszeres kötések esetén a szénláncban egyszerű vegyületek vannak, azaz minden szénatomhoz (C) két vagy három hidrogénatom (H) kapcsolódik. A telített zsírsavak esetében csak ilyen kötések jönnek létre. Tehát a szénatomok közötti összes kötés hidrogénatomokkal telített, más szóval egyik atom sem „dokkolhat”. Így alacsony a reakció hajlamuk, ezért stabilak.
Ezzel szemben a telítetlen zsírsavakban kettős kötés jöhet létre szénatomok között. Mivel a kettős kötések nem teljes mértékben hidrogénatomok által elfoglaltak, ezért telítetlen zsírsavaknak nevezzük őket, mivel a szabad kötésekhez más kötőpartnerek is „dokkolhatnak”. Ezért nagyon reaktívak, így instabilak.
Attól függően, hogy hány ilyen kettős kötés van jelen a telített zsírsavakban lehetnek egyszeresen telítetlen zsírsavak és többszörösen telítetlen zsírsavak. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak stabilabbak, mint a többszörösen telítetlen zsírsavak, mivel csak egy kettős kötéssel rendelkeznek.
De nézzük hogyan oszlanak el a telített és telítetlen zsírsavak az élelmiszerekben. A melegvérű állatok zsírja általában több telített zsírsavat tartalmaz, mivel ezek testhőmérsékleten (ami magasabb, mint a szobahőmérséklet) folyékonnyá válnak, de a hidegvérű állatok, mint például a halak teste telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, mint mondjuk a növények, mivel nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, és így a telített zsírsavak megszilárdulnának a szervezetükben.
Telített és telítetlen zsírsavak a nyers és főtt étrendben
Ez tök jó, hogy már tudjuk, miért nevezzük a szobahőmérsékleten folyékony zsírokat olajoknak, és hogy vannak különböző zsírsavak. De mi a jelentősége ennek a (kimerítő) kémiai kirándulásnak a kutyák és cicák etetéséhez?
Amint már említettük a telítetlen zsírsavak egy vagy több kettős kötést tartalmaznak a szénatom láncban. A kettős kötések „problémája” az, hogy nem stabilak. Bizonyos körülmények között reagálhatnak olyan reagensekkel, mint például az oxigénatom (O) majd oxidálódhatnak. Ezt a folyamatot nevezik lipid peroxidációnak. A szabad gyököket a testben lévő sejtek képződése és károsodása okozza. Ez kedvez például a máj- és vesebetegségeknek, hasnyálmirigy-elégtelenségnek és a ráknak.
Ez a telített zsírsavakkal nem fordul elő, mivel stabil szerkezetűek. A telített zsírsavakat sokáig lenézték, mert azt gyanították, hogy emeli a koleszterinszintet a rosszul végzett vizsgálatok miatt. Ezért ezeket a zsírsavakat kitiltották az emberi táplálkozásból, és sok telítetlen zsírsavat tartalmazó olajokkal helyettesítették. Ma már tudjuk, hogy ilyen következtetést nem lehet levonni, és próbálják „rehabilitálni” a vajat és társait a fogyasztott élelmiszerek közé.
A telítetlen zsírsavakat – különösen a többszörösen telítetlen zsírsavakat – óvatosan kell kezelni instabilitásuk miatt, de természetesen nem rosszak, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon is fontosak a négylábú barátaink számára. De ennél is nagyon fontos (mint mindig), az adagolás és a megfelelő készítmény kiválasztása.
Mivel a nyers és főtt étrend több zsírt használ, mint a magas szénhidrát tartalmú eledelek, ezért nagyon fontos figyelni rá, hogy mit adunk kedvencünknek.
Amikor zsírpótláson gondolkodsz, akkor fontos figyelmen kívül hagyni a zsírsav hisztériát és gondold végig, hogy a zsákmányállat mit tartalmazhat. Például a marhafaggyú 48% telített, 46% egyszeresen telítetlen és 6% többszörösen telítetlen zsírsavból áll. De például a napraforgóolaj 12% telített, 26% egyszeresen telítetlen és 64% többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz. Ez utóbbi sokkal instabilabb, és fokozza a lipid-peroxidációt és így a sejtkárosodás kockázatát. Ebből következtetve a nyers és főtt étrendben elsődlegesen a melegvérű állatok zsírszöveteit etessük, mivel ezek stabilabb szerkezetűek, mert a telített zsírsavak magasabb arányban vannak bennük jelen. Ezek a nyers és főtt étrend fő energiaszolgáltatói, ez az elsődleges funkciójuk. De mivel ezek nem csak kizárólag telített zsírsavakból állnak, a kutyák számára nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavakat is biztosítják.
Emellett van egy másik kihívás is, amit meg kell oldanunk. A kettős kötések helyzete alapján megkülönböztetünk a többszörösen telítetlen zsírsavak között az Omega-N zsírsavakat. Az első kettős kötés helyzetétől függően (az omega végtől számítva) két fontos zsírsavat említenék meg, az omega-3 és omega-6 zsírsavakat. Fontos tudni, hogy az omega-3 gyulladás csökkentő, míg az omega-6 elősegíti a gyulladást. Ezért fontos odafigyelni ezek arányára a táplálékban. A húsoknak (különösen a csirkehúsnak) magas az omega-6 tartalma, így bizonyos időközönként érdemes halat etetni, vagy magas omega-3 zsírsav tartalmú olajokkal kiegészíteni az étrendet.
Miért használunk a nyers és főtt étrendben olajokat?
Mivel az omega-6 zsírsav gyulladásos folyamatokat segít elő, és nem lehet túlzottan sokat bevinni belőle, a nyers és főtt étrendben az olajokat arra használják, hogy megfelelően biztosítsák az omega-3 zsírsavakat is az étrendben.
A vágóhídi állatok élete erősen befolyásolja a zsírsavösszetételt. A legeltetési vágóhidakról származó állatokban az omega-3:omega-6 aránya 1:2,2. De például egy nem legeltető vágóhídról származó marha húsában ez az arány már 1:13,6-ra változik. Tehát az állat húsában 13,6-szoros az omega-6 arány. Ez pedig így nem megfelelő.
Mivel a legtöbb nyersen etető gazdi tömegtenyésztett húst etet, ezért meg kell próbálni összeállítani egy megfelelő zsírsavprofilt, ebben segítenek az olajok. Tehát nem szolgálnak elsődleges energiaforrásként, mint a telített, szilárd zsírok, hanem természetesebb és mindenekelőtt egészségesebb zsírsavösszetételt biztosítanak. Ezért a cél nem a rengeteg telítetlen zsírsav bevitele a szervezetbe, mely a lipid-peroxidációt segítené elő, hanem a hízóállat helytelen etetéséből adódó kompenzálása a húsban.
Milyen olajokat használunk a nyers vagy főtt étrendben?
Sajnos nem minden olaj alkalmas a zsírsavak kiegyensúlyozására. Sok növényi olaj ilyen, pl. a napraforgó, a mandula, a dió, a szőlő, a szezámmag, a repce, a szója, a kukorica és a földimogyoró olaja túl sok omega-6 zsírsavat tartalmaz. Ezekben az olajokban az omega-3:omega-6 arány akár 1:150-ig terjedhet. A cél az, hogy sikerüljön biztosítani az 1:2,2 arányt a táplálékban, viszont ekkora omega-6 koncentrációval ez lehetetlen. Tehát ezek az olajok nem kutyatálba valók. Olyan olajakat kell használni, amelyeknek nagyon magas az omega-3 tartalmuk (pl. lenmagolaj) vagy legalábbis magasabb, mint az omega-6 (pl. lazacolaj). Itt meg kell jegyezni, hogy a halolajakban a zsírsavak olyan formában vannak (DHA és EPA), amelyeket a kutya szervezete azonnal tud hasznosítani, míg a növényi olajok zsírsavjain olyan átalakítást kell végezniük, amely csak alacsony hatékonysággal működik.
Ezekből a kapcsolatokból láthatjuk, hogy csak a megfelelő olajjal lehet természetes és egészséges zsírsavprofilt emulálni az élelmiszerekben. Ugyanakkor ez az eljárás minimálisra csökkenti az étrendben lévő instabil, többszörösen telítetlen zsírsavak teljes tartalmát, ezáltal minimalizálja az oxidáció kockázatát.
Fontos, hogy ezeknek az olajoknak viszonylag kis mennyiségük ellenére magas az antioxidáns tartalma, mint például az E-vitamin, ami megakadályozza a káros lipid-peroxidációt.
Az előző megjegyzésekből összegezve:
- A nagy mennyiségű telített zsírsavakat tartalmazó zsírokat (pl. marha, bárány, ló, baromfi) a nyers vagy főtt étrend energiaforrásként hasznosítja.
- Az omega-3 zsírsavat tartalmazó olajok (pl. lazacolaj, lenmagolaj) esszenciális zsírsavakkal látják el a kutyát, és megfelelő zsírsavprofilt biztosítanak az étrendben, nem szolgálnak elsődleges energiaforrásként, és mérsékelten használhatjuk őket.
- Az olajok antioxidánssal stabilizálják a veszélyes lipid-peroxidációt.
- Az edzett növényi zsírokból származó transz-zsírok, pl. a margarin káros lehet az egészségre, ezért semmi keresnivalója a kutyatálban.
- A túl sok omega-6 zsírsavat tartalmazó nehéz olajok (pl. napraforgó, kukorica és repce) sincs helye a tálban.
Következtetés
A kutyáknak egyrészt a zsírok az elsődleges energiaforrás, másrészt a bizonyos telítetlen zsíroknak megfelelő arányban kell lenniük. A szobahőmérsékleten szilárd zsírok nagy mennyiségű telített zsírsavat tartalmaznak, melyek oxidatívan stabilak, és így nagyobb mennyiségben is szolgának az állat energiaellátójaként. Az olajok szobahőmérsékleten folyékonyak, és sok telítetlen zsírsavat tartalmaznak, melyek szintén nélkülözhetetlenek a kutyák számára, de instabilak, és ezért egészségre ártalmas oxidációra hajlamosak. Ezért az olajokat óvatosan és ésszerűen kell felhasználni.
Forrás: https://der-barf-blog.de/
Vélemény, hozzászólás?