Miért fontosak a belsőségek?

 

Valóban tartalmaznak hasznos tápanyagokat a furcsa állagú belső szervek?

Az interneten bele lehet futni olyan minta étrendekbe, ahol egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben szerepelnek belsőségek. Néhány gazdi lenézi őket, nem tetszik nekik az állaguk, vagy a szaguk és tévesen kevésbé hasznosnak gondolják, mint más táplálékot. Viszont a belsőségek ásványi anyag- és vitamin bombák, emellett nélkülük nem lehet teljes az étrend.

A nyers vagy főtt étrend fontos részét képezik a belsőségek, az arányuk a napi táplálékban körülbelül 10-15%. Ennek oka, hogy a préda állatban is, körülbelül ennyi belsőség állna rendelkezésre. Egyszerűen nincs olyan zsákmány, amely nem tartalmazza, a kutya vadon élő rokona a farkas például a belsőséget fogyasztja először a zsákmányból.

Melyek azok a belsőségek, amelyek különösen fontosak?

Annak megállapításához, hogy mely belsőségek különösen fontosak, csak össze kell hasonlítanunk őket a normál izom hússal. De mi számít belsőségnek? Ezek a máj, a vese, a lép, (a tőgy, az agyvelő, a csontvelő, a petefészek, a herék, és minden mirigy), a szív és a tüdő azonban nem tartoznak a belsőségek közé, bár magas az ásványi anyag tartalmuk, ezeket húsnak számoljuk. Azok az értéken jelennek meg kékkel a táblázatban, amik magasabbak, mint a normál húsban.



ME

Marhamáj

Marhalép

Marhavese

Marhaszív

Marhatüdő

Marhahús


g

100

100

100

100

100

100

Ásványi anyagok








kalcium

mg

7

13

10

5

9

4

foszfor

mg

360

320

220

210

165

194

magnézium

mg

21

25

29

25

18

21

nátrium

mg

80

95

210

110

145

57

kálium

mg

220

450

310

290

160

370

vas

mg

22

44

8

5,1

6,2

1,9

réz

mg

3

0,4

0,4

0,4

0,2

0,1

cink

mg

4

3,9

1,9

2

1,6

4,2

mangán

mg

0,2

0,1

0,1

0,1

0

0

jód

μg

6

14

2

7

0

3

szelén

μg

21

0

112

15

0

5

vitaminok








A-vitamin

μg

15300

90

330

0-10

50

20,1

D-vitamin

μg

0,9

0

0

1

0

0

E-vitamin

μg

0,4

1

0,2

1,4

0

0,5

K-vitamin

μg

74,5

0

0

0

0

12,5

B1-vitamin

mg

0,2

0,1

0,3

0,5

0,1

0,2

B2-vitamin

mg

3,2

0,3

2,1

1

0,3

0,3

B6-vitamin

mg

0,7

0,1

0,3

0,2

0

0,4

B12-vitamin

μg

100

3,8

37

7,8

3,3

5

pantoténsav

mg

9,3

1,2

4,1

2

1,3

0,6

niacin

mg

13

4,9

5,8

8

4

7,5

biotin

μg

96

5,7

92

8,1

5,9

3

folsav

μg

592

0

170

4

0

3


Mint látható a különféle belsőségekben nagyobb koncentrációban van jelen, a nátrium, kálium, vas, réz, mangán, jód, szelén, és a vitaminok is, mint a normál izom húsban. Az is jól felismerhető, hogy minden belsőségnek megvan a maga „erőssége”, ezért például nem elengedő csak májat, vagy vesét adni a kutyának.

Ezen kívül az is látható, hogy például miért nem tartozik igazából sehová sem a szív vagy a tüdő, mivel kevesebb a tápértékük, mint a többi belsőségnek.

A belsőség adagolásánál is érdemes figyelembe venni a zsákmányállatot. Ezért a belsőség rész 30-40%-át tegye ki máj, a maradékot pedig egyenlő részben lép, vese, illetve a többi belsőség.

Mi a helyzet a herékkel és a tőggyel?

A három alap belsőségen kívül (máj, vese, lép) ez a kettő az, amivel találkozhatsz a barf boltok kínálatában. Bel tartalmilag eltörpülnek a szentháromságként emlegetett máj, vese és lép mellett, talán a herék magas B-vitamin, különösen a B12-vitamin szintje az ami említésre méltó. Viszont mind a tőgynek, mind a herének magas a nemi hormon tartalma, ezért minden ivaros kutya gazdit körültekintésre intenék. Ez kanok esetén például kapóra is jöhet, ha tenyészkanról van szó, akkor a fedeztetés előtt biztosan beépíteném az étrendjébe a bikaherét. Viszont tüzelő szukák esetén egyenesen tiltólistás a tőgy, főleg ha nem kerül sor fedezésre, hisz hormontartalma miatt álvemhességre hajlamosít. Tehát én ezeket a belsőségeket B opcióként tartanám számon, ha az alap 3 belsőségből valamelyiket nem sikerült kapni. Ivartalanított kutyáknál a here az ami változást hozhat, hisz dominanciai hajlamot erősíthet, legyen szó szukáról vagy kanról. (Ezt kutatással nem tudom alátámasztani, saját tapasztalat)

De a belsőségek méregtelenítő szervek. Nem káros ez a kutyára nézve?

Természetesen a belső szervek feladata az anyagcsere végtermékek lebontása vagy kiválasztása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az anyagok ezekben a szervekben raktározódnak.

A probléma inkább a vágóhídon tárolt, a vágóállatba természetellenesen bekerülő anyagok. Ezek közé tartoznak a gyógyszerek (pl. Antibiotikumok), környezeti toxinok (pl. Dioxinok) vagy a nehézfémek (pl. higany). Ezek az anyagok nem csak a belső szervekben vagy az izom húsokban, hanem különösen a zsírszövetben rakódnak le. Következtetésképpen, a belsőségtől való tartózkodás nem feltétlenül véd ellenük. Ezért kell mindig megbízható forrásból hozzájutni a húshoz.

Mennyi belsőséget kell adni a kutyának?

Nem szabad túl kevés belsőséget adni a kutyának. Az ételrész kb. 10-15%-át kell kitennie, csak azért mert ezek nagyságrendileg ilyen arányban fordulnak elő a zsákmányállatban.

Viszont nem szabad túlzásba esni. A máj körülbelül a belsőség fele lehet maximum, mivel nagyon magas az A-vitamin tartalma és túladagolhatjuk vele a kutyát, emellett a túl sok belsőség hasmenést okozhat.

A kutya nem eszi meg a májat…

Különösen a bevezetési fázisban fordul ez elő, egyes kutyák nem hajlandók megenni a belsőségeket. Mert nem tetszik nekik az állaguk, vagy mert más szaga van, mint a húsnak. Ebben az esetben megfőzhetjük a belsőséget, majd csak forrázzuk és legvégül nyersen adjuk újra. Fontos a fokozatos bevezetés is, mivel a hirtelen teljes belsőség adag hasmenést okozhat.


Hogyan lehet helyettesíteni a belsőségeket?

De ha a kutya egyáltalán nem eszi meg a belsőséget, akkor elég csak bizonyos tápanyagokat helyettesíteni. Néhány összetevőnél ez felesleges, hisz a normál izom hús és csont fedezi őket. A vitamin illetve ásványi anyag pluszban nem feltétlenül szükséges, főleg mert ezek általában szintetikus vitaminok formájában kerülnének be a kutya szervezetébe.

Térjünk ki először is az A és D-vitaminokra, amelyek az izom húsban elenyészően fordulnak elő. Ez a két vitamin nagy mennyiségben fordul elő például csukamáj olajban. De vigyázni kell vele, hisz akár csak a májat, ezt is túl lehet adagolni, az A és D-vitamin pedig feltorlódik a szervezetben.

A szelén is azok közé a nyomelemek közé tartozik, amikhez a kutya csak a belsőségből jutna hozzá. Különösen a vesében fordul elő. Viszont helyettesíthető a vese az étrendben kókusszal. Hidegen sajtolt kókuszolajjal, vagy kókuszpehellyel.

A jód sem fordul elő az izom húsban megfelelő mennyiségben. Ezt helyettesíthetjük például barna algával. A réz viszonylag nagy mennyiségben megtalálható például a bárányhúsban, illetve a sörélesztőben.

A sörélesztő számos B-vitamint is tartalmaz, köztük a B5, B7(biotin) és a B9(folsav), melyek szintén hiányoznak, ha nem fogyaszt a kutya belsőséget. Biotint és folsavat a tojássárgája is nagy mennyiségben tartalmaz.


Következtetés

Tehát a belsőségek fontos vitamin és ásványi anyag források, ezért a nyers és főtt étrend 10-15% kell képezniük, még akkor is, ha a gazda szerint undorítóak. Egyes kutyák elsőre nem igazán fogadják kitörő lelkesedéssel, velük fokozatosan kell megszerettetni a belsőségeket. Ha azonban sehogy sem fogadják el, van rá mód, hogy helyettesítsük őket.

Forrás: http://der-barf-blog.de/, saját írás

Megjegyzések

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél