Mi az a BARF? Minek a rövidítése?
Mindig vita tárgyát képezni, hogy a BARF kifejezést hogyan kell jól definiálni, és pontosan mit jelent. A gyakorlatban ez általában azt jelenti, hogy a kutyát nyers hússal vagy nyers táplálékkal etetjük. Ez azonban csak a nyers táplálkozás fogalmának elnagyolt meghatározása, nem pedig kifejezetten a BARF.-é.
Ahhoz azonban, hogy a BARF-ot helyesen el tudjuk különíteni más nyers állati összetevőkből álló étrendektől, a kifejezést egyértelműen meg kell határoznunk. A BARF kifejezés valójában azt jelenti:
BARF = Biologically Appropiate Raw Food (németül: Biologisch Artgerechtes Rohes Futter). Bárhogy csűrjük csavarjuk a szinonimákat, magyar fordítása ugyanezen betűket felhasználva nehéz lenne: Biológiailag Megfelelő Nyers Étrend. Nem véletlen, hogy itthon az angol nyelvből származó BARF mozaikszó van elterjedőben.
Ez egy olyan étrend kutyák számára, ahol a gazdi nyers, friss alapanyagokból állítja össze kedvence ételét. A adagolás összetétele a potenciális zsákmány összetételén alapul, és más táplálék komponensek is találhatók az étrendben, amelyek a vadon élő ragadozók táplálkozási szokásait tükrözik. A BARF adag a kutyák számára a következő:
Egy felnőtt kutya testtömegének körülbelül 2-4%-át (nagy testű kutyák inkább 2-3%, míg kis testű társaiknál 3-4%) kapják naponta.
Ez a mennyiség 20% növényi és 80% állati összetevőből áll. A növényi rész lehet csak zöldség, illetve zöldség-gyümölcs vegyesen (75-25% arányban). Az állati összetevők pedig 40% csontos, 30% színhús és 10% belsőségből állnak.
Ezt az adagot rendszeresen kiegészíthetjük omega-3 tartalmú olajokkal (pl. lazacolaj, lenmagolaj), friss tojással és más kiegészítőkkel, például gyógynövényekkel, algákkal, diófélékkel/olajos magvakkal, sörélesztővel és csukamájolajjal. Tejtermékeket is bátran használhatunk.
Hogyan jön létre a kész menü?
Ahogy már említettem a nyers étrend a zsákmányállatot modellezi. De a zsákmány sosem csak színhúsból és csontokból áll. Mindig tartalmaz belsőséget is és némi növényi összetevőt. Ezért fontos, hogy hogyan állítjuk össze a menüt, hogy az a legjobban jelenítse meg egy préda összetételét.
A zsákmány legnagyobb ehető részét az izom hús és a pacal, vagy omasum alkotja. A nem kérődző állatok természetesen inkább csak izom húst tartalmaznak. Ezért a BARF étrendben az izom hús és a pacal aránya magas. Ezek a komponensek mindenekelőtt optimális összetételű aminosavakat és tápanyagok biztosítanak. Ha ezen összetevők arányát csökkentjük, akkor vitamin és tápanyag hiányos helyzetet idézhetünk elő. Ráadásul az eledel energiatartalma is csökken, hisz a préda evők egyetlen energia szolgáltatója a harántcsíkolt izomban található zsír.
A csontos rész sem hagyható el. A kis zsákmányok, mint például a nyúl, a baromfi vagy az egér 4-6%-ban, míg a nagy prédák 8-13%-ban tisztán csontot tartalmaznak. A kis zsákmányokat egészben eszik meg, míg a nagyok csontjainak körülbelül fele megmarad, kivéve ha valamiért szükség van rá. Emiatt átlagosan 15% nyers csont található meg az állati összetevőkben. (Mivel tisztított csontot nem etetünk, mert veszélyes, ezért egy átlagos BARF étrendben 30-40% csontos hússal számolunk.) A csontok elsősorban kalciumot és foszfort szolgáltatnak, de említésre méltó a kálium, nátrium és magnézium tartalmuk is. Ha a csont arányát túlságosan lecsökketjük vagy megnöveljük, akkor hiány betegségek alakulhatnak is. Ezen kívül a nagyon magas csont arány sok kutyánál székrekedést, csontos székletet eredményez.
A belsőségek (máj, lép, vese) hasonló arányokban vannak jelen az állat szervezetében, mint a csontok. A vadon élő állatok körében rendkívüli népszerűségnek örvendenek, ugyanis ezt eszik meg először a prédából. A belsőségek értékes tápanyagok forrásai. A kutya és macska a vitaminokat elsődlegesen ezekből az összetevőkből veszik fel, és emellett ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaznak. Ha nagyon kevés belsőséget tartalmaz az étrend az vitamin hiányhoz vezethet. Ha túl sokat, a túladagoláshoz és hasmenéshez.
A növényi összetevők is érthetők a BARF-ban, hisz a vadon élő ragadozók elfogyasztják a zsákmány zsigereit is, amik tele vannak előemésztett növényi maradványokkal. A növényi rész az étrendben utánozza a vadon élő kutyafélék étrendjében található nyers rostot és fitokemikáliákat is biztosít.
Kiváló minőségű olajokkal és por állagú étrend kiegészítőkkel színesíthetjük az étrendet. Ezek főleg egészségügyi probléma esetén segíthetnek plusz támogatásként, de mivel nem egész prédával etetünk, ezért pl. barna algával pótolhatjuk a jódot, mely pajzsmirigy etetés nélkül nem nagyon jutna be a szervezetbe.
Nem mindegy, hogy kedvencünk 50%-ban, 45%-ban vagy 55%-ban kap izom húst, vagy pontosan 15% belsőséget fogyaszt, esetleg csak 10%-ot. A természetben nincsenek táblázatok, amik megszabják, hogyan néz ki egy zsákmányállat és melyik részét kell megenni. De fontosak az arányok, hogy minden tápanyag megfelelő mennyiségben jusson a szervezetbe.
Vélemény, hozzászólás?